A Kossuth-kert létesítése kétségtelenül Kiss Gedeon szatmári főkapitány nevéhez fűződik, kinek emlékét egy szobor is őrzi a parkban. Muhi Sándor városismertetőjéből kiderül, a kert egy Heim nevű budapesti műkertész tervei alapján épült a XIX. század utolsó éveiben. A helyén eredetileg egy téglavető hely volt, ennek posványos gödreit egyszer fel kellett tölteni, s csak utána lehetett elindulni a megvalósítás útján. Ma már kevesen tudják, de annak idején a Kossuth-kert saját öntözőrendszerrel, két teremmel rendelkező kioszkkal, faiskolateleppel, kisebb állatkerttel és a jelenleginél sokkal díszesebb kapuval is rendelkezett. Mostanra már csak az egykori gőzfürdő épülete maradt meg, melyet 2007-re egy európai uniós pályázat révén sikerült felújítani, s azóta új rendeltetést is találtak neki.
Nem csoda hát, hogy a Kossuth-kert több generáció kedvenc időtöltési helye volt megannyi éven-évtizeden át. Az utóbbi években azonban állapota igencsak leromlott, sürgős közbelépést igényelt. A park segélykiáltására 2019-ben érkezett válasz, a helyi önkormányzat ugyanis az idei költségvetésben egy komoly szeletet különített el a terület rehabilitációjára.
A tavasszal indult munkálatoknak köszönhetően a repedezett betonjárdákat már felváltotta a korszerűbbnek ítélt térkő, illetve a kültéri bútorzat is megújult. A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal hétfőn reggel pedig arról az örvendetes hírről is beszámolt Facebook-oldalán, hogy javában zajlik a Kossuth-kertet körülvevő kerítés cseréje. Hamarosan tehát megújult formában fogadja majd a látogatókat a park, mely nem csak kellemes délutáni séták helyszíneként szolgál, hanem az év során többször is színes eseményeknek ad otthont az égigérő fák által védett terület.